Power Bank - Hogyan kerüljük el az átveréseket vésztöltők, külső aksik vásárlásánál?

Körülbelül négy hónapja figyelek egy Milyen külső akkumulátort mobileszközökhöz? nevű fórum, és utánanyomoztam egy-két dolognak a témában. Ezért gondoltam, hogy leírom az ezzel kapcsolatos konklúziókat, hátha valakinek segít elkerülni a csalókat későbbiekben. Tudni illik rengeteg hamis vésztöltő van az ebay-en. 2015.10.28-i árfolyamokat használtam, a pénzváltást a google-el végeztem.

Az egyik fórumtárs hozzájutott egy ilyenhez, lemérte a teljesítményét, úgyhogy ez remek példa lesz ahhoz, hogy összehasonlítsuk márkás termékekkel.
A hirdertésben 50 000mAh-t reklámoztak 250g súllyal, 138mm x 60mm x 21mm-es méretekkel, 24 ausztrál $-os (4862Ft-os) áron. Gondoltam beteszem ide a képet róla, mielőtt inaktívvá válik a link, mert nem egy átlag modelről van szó:

1. ábra - Ebay-en reklámozott, hamis vésztöltő

Egész pofás kis kütyü, a többi általában inkább walkman kinézetű szokott lenni és lerí róla, hogy gagyi. Azért látszik ezen is, hogy nem túl masszív. Nézzük meg, hogy mi vele a gond.

A gyártók hajlamosak mAh-ban megadni a kapacitást, ami nagyon megtévesztő lehet. Általában 3.6-3.7V feszültséggel lehet kiszámolni ebből a tényleges kapacitást, ami jelen esetben ilyen módon a következőre jön ki: 50 000mAh * 3.7V =  185 000mWh = 185Wh. Összehasonlítva egy autó akkumulátor valahol 40Ah és 100Ah között van 12V-os rendszerben, szóval a leggyengébbel számolva: 40Ah * 12V = 480Wh. Hasonlítsuk össze a kettőt 185Wh / 280Wh = 0.66. Ezek szerint ez a szappanos doboz 2/3 annyit kellene, hogy tudjon, mint egy 8 kilós autó akkumulátor, mindezt negyed kilós súlyon és harmad áron. Ha ez nem gyanús, akkor semmi sem az... 

Annyiban nem fair összehasonlítani az autó akkumulátorokkal ezeket az aksikat, hogy teljesen más célra vannak. Az autóknál magas áramerősség és stabil 12V-os rendszer van, így pl az önindításnál 1000W körüli teljesítményt is leadnak. Ehhez képest egy ilyen lítium ionos vésztáp általában max 10W teljesítményt tud leadni és az áramerősség és a feszültség és változó. Így az autó akkumulátor akár drágább is lehetne, mert nagyobb teljesítményt tud. A valóság az, hogy nem csak ez határozza meg az árat, hanem az energiasűrűség is. Ezt mérhetjük úgy, hogy egységnyi térfogatba mennyi Wh-t tudnak belezsúfolni (pl. Wh/L), és úgy is, hogy egységnyi tömegbe mennyi Wh-t tudnak belezsúfolni (pl. Wh/kg). Az utóbbit hívják fajlagos kapacitásnak is, és ezt a mértékegységet fogom használni, mert általában egyszerűbb a tömeggel számolni, mint az eszköz adataiból még külön kiszámolni a térfogatot. Wikipedián van egy szép táblázat energia források energiasűrűségéről, érdemes áttanulmányozni, mert érdekes, hogy pl a földgáz 2x jobb energia forrás ilyen szempontból, mint a szén, illetve, hogy az urán meg másfél milliószor jobb, mint a földgáz. Autókba, repülőkbe, űrhajókba, stb. való mozgatható energia források tervezésénél ez nagyon lényeges szempont. Vésztöltőknél a hordozhatóság értékelésénél fontos, illetve a termék ellenőrzésénél is egy nagyon jó mérőszám, mert a hamisítók általában nem túl képzettek, és nem figyelnek a részletekre. Egy ilyen részlet, hogy a megintcsak a wikipedia szerint, a mostani (2015) lítiumos aksik energiasűrűsége a 100-265Wh/kg, illetve a 250-676Wh/L tartományba esik. Minél nagyobb energiasűrűséget tud egy aksi azonos technológiával, általában annál drágább. Szóval ha két lítium ionos aksit hasonlítunk össze, akkor ez egy nagyon jó mérőszám, ami elég jól korrelál az árral.

Ellenőrizzük az aksinkat ennek ismeretében. 185Wh / 250g = 0.74Wh/g = 740Wh/kg. Ez kb. 3x jobb, mint a legjobb kísérleti lítiumos aksi, amit eddig valaha gyártottak. A térfogattal számolva ugyanez a helyzet: 138mm x 60mm x 21mm = 1.38dm x 0.6dm x 0.21dm = 0.174L, illetve 185Wh / 0.174L =  1063Wh/L. Nézzük meg az energiasűrűség táblázatunkban, hogy ez minek felel meg. Ehhez át kell váltani az értékeket a wikipedia által használt MJ/kg, illetve MJ/L mértékegységekbe, ehhez a váltó szám a következőképp jön ki: 1J = 1Ws, szóval 1MJ = 1000 000Ws = 1000 000Ws / 3600s/h = 277.778Wh. Így 740Wh/kg = 2.7MJ/kg és 1063Wh/L = 3.8MJ/L. A súly alapján számolva a puskaporral kellene egy kategóriában lennie, a térfogat alapján a hagyományos (nem újratölthető) elemekkel. Hát azt hiszem evidens, hogy nem valósak az energiasűrűség értékek, amiket kaptunk.

Ahhoz, hogy meghatározzuk a tényleges értékét, szükség van mérésekre. A srác volt olyan szíves, és lemérte nekünk, hogy az iPhone 4-én mennyit töltött az aksi ténylegesen. Ez alapján nagyjából meg lehet becsülni, hogy mennyi szuflát tud letárolni. A nyers adatok a következők:

iPhone4 15% - 100% 21:20 - 23:28 2015.10.20. **** - ****
iPhone4 20% - 100% 20:40 - 22:47 2015.10.21. **** - ****
iPhone4 20% - 100% 22:17 - 00:27 2015.10.22. **** - ***
iPhone4 31% - 100% 19:58 - 21:50 2015.10.23. *** - ***
iPhone4 28% - 100% 20:20 - 22:15 2015.10.24. *** - **
iPhone4 20% - 71%  20:53 - 21:55 2015.10.25. ** - 

1. kód - A hamis vésztöltő hányszor töltötte fel az iPhone 4-et

Mivel az iPhone 4 minőségi telefonnak számít, ezért tehetünk annyi engedményt, hogy elhisszük, hogyha kiír egy töltöttségi %-ot, akkor az nagyjából megfelel a valóságnak (ez nem minden mobilnál igaz). Ezek alapján ha összeadjuk a % értékeket, akkor 437%-ot kapunk. Az iPhone 4-nek az aksija egy random netes forrás alapján 1420mAh és nyugodtan számolhatunk 3.7V-al, mert a legtöbb gyártó ezzel a feszültséggel adja meg a mAh értéket a mobil aksira. Így 1420mAh*3.7V*437% = 22960mWh = 22.96Wh, amit leadott az aksinak a vésztöltő. Általában olyan 1/3-a a tárolt energiának hővé alakul töltés közben, amit hozzá kell adnunk az értékhez, hogy megkapjuk ténylegesen mennyit tárolt a vésztöltő. 22.96Wh/0.667 = 34.4Wh, ami kb. 9300mAh-t jelent 3.7V-on. Ez elég rendesen elmarad a reklámozott 50 000mAh-s (185Wh) értéktől. Ha megnézzük: 185Wh / 34.4Wh = 5.4, körülbelül 5x-ösét hazudták annak, mint amit ténylegesen le tud tárolni. A srác a készülék megérkezésekor kapott még papírost, amire már kicsit más volt írva:

Capacity: 50000 mAh, 3.7V/48Wh (MAX), Input: DC 5V=1A (MAX)
Output1: DC 5V=1A (MAX)
Output2: DC 5V=2A (MAX)
Output3: DC 5V=2.1A (MAX)

2. kód - A hamis vésztöltő néhány plusz adata

Természetesen a mérések alapján a 48Wh-s érték is hazugság, mert annak is max a 3/4-ét tudja. Súlyt nem mértünk, így a hirdetésben megadott értékekre hivatkozhatunk a tényleges energiasűrűség meghatározásánál, amire 34.4Wh / 0.25kg = 138Wh/kg és 34.4Wh / 0.174L = 198Wh/L jött ki. A súlyra számolt adat benne van a tartományban, a térfogatra számolt adat túl alacsony, mert a 250Wh/L az alsó határa a lítium ionos aksiknak. Ennek több oka lehet: hamisan adták meg a méreteket, alulbecsültük, mert a lekerekítés miatt kisebb a térfogat, mint amivel leosztottuk a tárolt energiát, tévesen becsültük meg a tárolt energiát, és tényleg 48Wh-t tud az aksi. Az utóbbival számolva 48Wh / 0.25kg = 192Wh/kg és 48Wh / 0.174L = 275Wh/L jönne ki, ami megintcsak nem túl reális párosítás, mert a 200Wh/kg top kategóriás aksikra jellemző, és olyan 500Wh/L kellene, hogy járjon hozzá legalább.

A súlyra és térfogatra megadott energiasűrűség adatok nagy valószínűséggel korrelálnak egymással, tehát nem valószínű, hogy olyan aksit találunk, amin magas a Wh/kg érték, és alacsony a Wh/L érték. Ha a kettőt elosztjuk egymással, akkor kijön az aksi sűrűsége: 138Wh/kg / 198Wh/L = 0.7kg/L. Ez wikipedia alapján körülbelül a fa sűrűségére jellemző, tehát ugyanúgy úsznia kellene a vizen. A lítium sűrűsége ennél kisebb, körülbelül 0.5kg/L, viszont ez nem okozhatja a súly csökkenést, mivel kb. 4g lítium szokott lenni egy 250g-os aksiban, ami töredéke a térfogatának. Ezek alapján vagy a súly vagy a térfogat érték hamis.

2.ábra - Ebay-en reklámozott, hamis vésztöltő oldalnézet

A térfogatnál a képek alapján nem látszik, hogy nagyon alábecsültünk volna, talán ha 10%-ot elvehetnénk. Netes forrásból körülbelül 2kg/L szokott lenni ezeknek az aksiknak a sűrűsége. Ezt alátámasztja több másik aksin számolt sűrűség is, amikre általában 1.7kg/L körüli érték jött ki. Így egyértelműen a megadott értékekkel van a baj. Mivel a lítium, amin ez a technológia alapul, csak töredékét teszi ki 1-1 aksi súlyának, ezért a technológia fejlődésével nem várható, hogy a sűrűség is számottevően változzon. Ha mégis igaz lenne az adat, akkor egyedüli racionális magyarázat, hogy a doboz nagy részét levegő tölti ki, ami egyáltalán nem jellemző a vésztöltőkre, mert általában a gyártók próbálják minél jobban kihasználni a rendelkezésre álló térfogatot. Így csak az energiasűrűség növekszik a fejlettebb modelleknél, a sűrűség pedig egy szűk tartományban marad.

Vizsgáljuk meg a termék árát: 24AUD (4862Ft). Általában ezek az aksik nagyjából hasonló dolgokat tudnak, feltöltjük őket, tartják az energiát, utána feltöltjük róluk a mobilokat, nagyjából azonos hatásfokon, aztán párszáz töltési ciklus után kimerülnek és végük van. Mi az, ami drágává tehet egy minőségi aksit, és mi az, ami miatt olcsó a gagyi. Az egyik ilyen dolog a kinézet és a felhasznált anyagok. Szóba jöhetnek még az olyan ritkán támogatott feature-ök, mint a csepptöltés (trickle charge), amiről nem szoktak infot adni a gyártók, google-el legalábbis képtelenség bármit találni róla egy-egy modelnél. Ezek teszik ki az ár kisebb részét. Amiért ténylegesen fizetünk, az a mennyiség és a minőség, máshogy fogalmazva a súly és a technológia fejlettsége. Az elöbbire számolhatunk egy fajlagos árat: 4862Ft / 0.25kg = 19 500Ft/kg, szóval kb. egy huszas egy kiló aksi. Az utóbbinál pedig jó szolgálatot tehet az energiasűrűségek és sűrűségek összehasonlítása 138Wh/kg, illetve ?kg/L. Sajnos a valós érték a sűrűségnél nem ismert. Ezen kívül ami még fontos lehet, hogy megmondhatjuk az is, hogy 1Wh tárolókapacitás mennyibe kerül: 19 500Ft/kg / 138Wh/kg = 141Ft/Wh, illetve a maximális töltési teljesítmény összehasonlítása is fontos lehet, mert a gyorsabb töltéssel időt spórolhatunk bizonyos helyzetekben: 5V * 2A = 10W.

Általában ha egy aksinak nagyobb az energiasűrűsége, akkor többe kerül, illetve ha nagyobb a sűrűsége, akkor is drágább, mert kisebb helyen elfér. Ezek mind egy kicsivel fejlettebb megoldásokat igényelnek ugyanazzal a technológiával. A technológiák közötti nagyobb váltásokra ezek az összefüggések már nem annyira érvényesek, pl a lítium-kén alapú kísérleti aksik 250$/kWh (71Ft/Wh) áron kerülnek piacra a lítiumos aksik 400$/kWh-s (114Ft/Wh) ára helyett, mert jóval olcsóbb az alapanyaguk. A lítium drága, a kén viszont nagyon gyakori elem, úgyhogy olcsó. Ezen kívül még a marketing költségek, piaci monopólium, vállalati stratégia, ilyesmik is meghatározzák az árat, de ezek már inkább közgazdaságtani dolgok, amivel talán majd egy másik bejegyzésben foglalkozok.

Nagyjából ezek az adatok jöttek le a hamis termékről. Ezeket már összehasonlíthatjuk márkás termékekkel is. Egyik versenyző a Xiaomi 10400-as lesz, amiből kettőt vásároltam itthonra, a másik pedig a hasonló kapacitású Anker 2nd Gen Astro E3 10000mAh-s model, ami jóval fejlettebb technológiát képvisel.

3.ábra - Xiaomi 10400 vésztöltő

A Xiaomi adatai: 18$ (5147Ft), 3.6V / 10400mAh, 90.5 x 77 x 21.6mm, 250g, illetve kb. 11W a maximum, amivel tölteni tud. Így a számításokkal a következők jöttek ki: 37.44Wh, 150Wh/kg, 0.151L, 1.66kg/L, 137Ft/Wh, 20 600 Ft/kg.

4.ábra - Anker Astro E3 10000 vésztöltő

Az Anker adatai: 22$ (6291Ft) vagy 26EUR (8113Ft), 3.7V / 10 000mAh, 135 x 66 x 16mm, 230g, 15W. Így a számításokkal a következők jöttek ki: 37Wh, 161Wh/kg, 0.143L, 1.61kg/L, 170Ft/Wh ill. 219Ft/Wh, 27 400 Ft/kg ill. 35300Ft/kg. Az alacsonyabb, USD-ből számolt árat veszem az összehasonlítás alapjául, bár eléggé a határán van annak, hogy a vámvizsgálatnál hozzácsapják a 27% magyar ÁFÁ-t. Az értékhatár most 22EUR, ill. 22$ szállítással együtt. Általában ez a probléma megoldható, ha ráírják, hogy ajándék, mert úgy 45EUR az értékhatár.

Ezek alapján csinálhatunk egy kis táblázatot.


GyártóModelFt/kgkg/LWh/kgFt/WhW
PowerBankFake 5000019 500?13814110
XiaomiMini 1040020 6001.6615013711
AnkerAstro E3 1000027 4001.6116117015

1. táblázat - A hamis vésztöltő összehasonlítása márkás vésztöltőkkel

Ezek alapján a hamis termék tényleges jellemzői kicsivel gyengébbek, mint a Xiaomi esetében, illetve az Anker lényegesen jobb mindkettőnél. Ennek ellenére nem tanácsolom senkinek, hogy kétes eredetű terméket vegyen, mert nem tudjuk, hogy milyen elektronika van benne, és ezért bármikor kigyulladhat az ilyen aksi, illetve leéghet az eszköz, amit rákötünk. Neten terjednek elég ijesztő képek ezzel kapcsolatban, akit érdekel keressen rá. Árban szinte nincs különbség eközött a noname és a megbízható Xiaomi között, illetve az Anker is csak 33%-al drágább, mint a Xiaomi, így azt is meg tudjuk engedni magunknak, ha minőségi vésztöltőt szeretnénk.

Összességében ha szeretnénk elkerülni a hamisítványokat, akkor jó, ha márkás terméket választunk, és érdemes ellenőrizni a webshopot vagy eladót, hogy mit írnak róla a negatív felhasználói visszajelzésekben. Ha mindent rendben találunk, akkor érdemes utánaszámolni a termék jellemzőinek, hogy tényleg megéri e megvenni, illetve ha mégsem márkás terméket választanánk, akkor ezzel ellenőrizhetjük, hogy reálisak e az adatok. Általában a gyártók nem szoktak 100Wh-nál, vagy 26 800mAh-nál nagyobb kapacitású terméket a piacra dobni, mert ezek nem vihetőek fel a repülőre, csak poggyászban utazhatnak. Így az ennél nagyobb kapacitású termékek eleve gyanúsak. Márkás termékek esetében bizonyos gyártóknak (pl. Xiaomi) van olyan extra szolgáltatása, amivel lehet ellenőrizni, hogy a termék, amit vettünk valódi e. Így később nem érnek kellemetlen meglepetések, amikor leégett vésztöltőnél érvényesíteni szeretnénk a garanciát, vagy perelni szeretnénk a gyártót.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése